Kommunikáció- és médiatudomány alapszak

FONTOS: a felvételhez emelt szintű érettségi szükséges, legalább 40%-os eredménnyel, vagy
• felsőoktatási felvételi szakmai vizsga – a 2005 előtti, hagyományos érettségivel rendelkezőknek
• pontszámítás diploma alapján – ha rendelkezik diplomával, kérjük azt töltse fel a pontszámításhoz
• felsőoktatási szakképzés választása – nincs szükség emelt szintű érettségire egy tanulmányi év alatt segítséget nyújtunk felvételi pontjai növeléséhez
• gazdasági vagy informatikai alapképzés választása – nincs szükség emelt szintű érettségire

Valódi szakemberekre van szükség! 

A nappali és levelező tagozaton is elérhető kommunikáció és médiatudomány alapszak az egyik legnépszerűbb képzés, és emellett társadalomtudományi területen a legszélesebb körű és legváltozatosabb ismeretanyagot adja.

A Zsigmond Király Egyetem a Kommunikáció és Művelődéstudományi Tanszék (KMT) karakterének megfelelően jelentős társadalmi alapozó ismereteket, eligazodást ad a kommunikáció szakos hallgatóknak; ezzel is elősegítve a magabiztos tudás birtoklását. Ennek része a szociálpszichológiai, a szociológiai, a kultúrtörténeti, a jogi és a nyelvészeti képzés, amelyet kiegészítünk kompetencia-tárgyakkal, pl. a prezentációval, amelyet nálunk tanítanak a legnagyobb hangsúllyal az egész országban. A képzés pedig különféle kompetenciafejlesztő tréningalapú szemináriumokkal lesz teljes. 

A specializációink a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően olyan területekre koncentrálnak, amelyeken - gyakorlatilag azonnali - lehetőség van az elhelyezkedésre. Ezért minden évben az üzleti, a közösségi-új média és az elektronikus újságírás szakirányokat hirdetjük meg. Az elhelyezkedésben a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretanyagon túl hallgatóink segítségére vannak a karrierfejlesztő szolgáltatásaink illetve az oktatók egyéni kapcsolati tőkéjéből fakadó lehetőségek széles tárháza is.

Nagyon fontos, hogy mi nem médiasztárokat és nem bulvárújságírókat képezünk. A fő cél olyan kommunikációs szakemberek kinevelése, akik teljesen különböző területeken (a válságmenedzseléstől a rendezvényszervezésig, a CSR-tól a PR-ig, a televíziós szerkesztéstől a dokumentumfilm-készítésig) megállják a helyüket.

Természetesen azokra is gondolunk, akik a kommunikáció tudományát emelt szinten szeretnék tanulni - nekik biztosítjuk mesterképzésünket, amely egyetemi diplomát ad.

Ha pedig 2005 előtti, hagyományos érettségivel rendelkezik a jelentkező, úgy lehetősége van választani a "felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát" is.

A SZAKON OKTATOTT TÉMAKÖRÖK

pszichológia, szociológia, politológia, nyelvészet, jogi- és közgazdasági ismeretek, kommunikációkutatás, beszéd- és írásművelés, informatika, társadalmi kommunikáció, politikai és közéleti kommunikáció, családi kommunikáció, nemzetközi kommunikáció, vizuális kommunikáció, sajtó és média, film- és videokultúra, multimédia és hálózati kommunikáció, Web 2.0, közösségi média ismeretek, válságmenedzsment, Public Relations, CSR, üzleti tárgyalástechnika, információs társadalom, civilizációtörténet-geopolitika és prezentáció.

MUNKAERŐ-PIACI LEHETŐSÉGEK

a közművelődés és a kultúra területén, kormányzati és önkormányzati kommunikációban, civil szervezeteknél, sajtóban és médiában, lap- és könyvkiadóknál, a hírközlés, az on-line és mobil-kommunikáció területén, kutatóintézetekben, filmgyártó és filmforgalmazó cégeknél, pályázatíróként, sajtószóvivőként, a design, a marketing és a PR területén, egyéb kulturális, sport, szabadidős és szórakoztatási foglalkozásokat szervező cégeknél.

A SZAKMAI GYAKORLAT HELYSZÍNEI

kulturális és művelődési intézmények, könyv- és lapkiadók, sajtó és média, kutatóintézetek, marketingcégek, mobil- és telekommunikáció, Internet és multimédia, (nemzetközi) civil szervezetek, önkormányzati hivatalok, nemzetközi közalapítványok. Listánk folyamatosan bővül.

Szakirányok:

• Közösségi és új média: a szakirány célja, hogy a hallgatók megismerjék az állandó változásban lévő internet és általában az új média világát. Olyan témákat dolgoznak fel, mint az internet, a világháló és Web2, a vírus- és gerillamarketing, az online közösségek működése és lélektana, a közösségi média használta, a crowdsourcing és a sharing economy, illetve a márkaépítés és az én-marketing legújabb módszerei.

Vállalatoknak, társadalmi, kulturális és másféle szervezeteknek létfontosságú, hogy olyan szakemberek dolgozzanak nekik, akik eligazodnak az új médiatérben, és az adott szervezet-intézmény nyilvános megjelenését a legújabb technikákkal tudják támogatni. Másrészt a munkavállalónak is fontos, hogy olyan személyes márkát tudjon „kiépíteni”, amely önállóan is működőképes.

• Üzleti kommunikáció: ez a specializáció hangsúlyozottan nem közgazdasági, hanem kommunikációs jellegű, ami azt jelenti, hogy a hallgatók elsősorban a kommunikációs szakma üzleti aspektusait és elsődleges gazdasági környezetét ismerik meg, s nem tanulnak semmilyen elvont közgazdasági ismeretet. A szakirány elvégzésével viszont jobban megismerik a kommunikációs vállalkozások alapjait, a kulturális termékek értékesítési technikáit, a hazai és nemzetközi vállalati környezetet, a kommunikációs szakma önkormányzati és állami színtereit. Ezen kívül tanulnak üzleti tárgyalástechnikát, protokollt és etikettet.

Az itt szerzett kompetenciákkal mind hatékony kommunikációs magánvállalkozások indíthatók, mind lehetőség nyílik arra, hogy a versenyszféra szakmai vállalkozásaiban sikeresebben szerepeljenek a végzett hallgatók. Ezek mellett az állami-önkormányzati szféra kommunikációs egységeiben is hatékonyabban működhetnek, mivel gazdasági ismereteik szélesebb körűek az egyéb szakirányokon végzett hallgatókénál.

• Elektronikus sajtó: a specializáció célja, hogy a hallgatók megismerjék az elektronikus média működését, és képesek legyenek riportot, és egyéb műsorokat készíteni. Hasonlóképpen, a specializációt elvégzők megismernek a vágás-editálás, dokumentumfilm készítés részleteivel is.

Az itt szerzett kompetenciákkal országos tévécsatornáknál helyezkedhetnek el, hiszen a mai médiakörnyezetben sokrétű ismeretekkel rendelkező szakemberekre van szükség.